Lázmérés a munkahelyen

A koronavírus okozta járványügyi helyzetben a munkáltatóknak is érdeke, hogy mindent megtegyenek a COVID-fertőzés megakadályozása érdekében, illetve, hogy a COVID-fertőzött munkavállalókat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében minél előbb elkülönítsék munkatársaiktól. Így okkal merül fel a munkáltató oldalán, hogy prevenció okán lehetősége van-e a COVID fertőzöttség ellenőrzése érdekében a munkavállalók testhőmérsékletének megvizsgálására.A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató kötelessége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása. Természetesen a munkavállalót a munkavédelem biztosítása tekintetében is terheli az együttműködési kötelezettség, így az mindenképpen elvárható a munkavállalótól, hogy esetleges fertőzöttségéről tájékoztassa a munkáltatóját, azonban ezen túlmenően nem került jogszabályi szinten rögzítésre, hogy egy, a munkavállalók által egymás között is terjesztett betegség ellen a munkáltató milyen jogokkal, illetve kötelezettségekkel rendelkezik a védekezés és az egészséges, biztonságos munkakörnyezet kialakítása tekintetében.

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló testhőmérsékletének ellenőrzése a személyes adatok rögzítése, gyűjtése miatt adatkezelésnek minősül, az adatkezelés általános szabályai vonatkoznak rá, azaz minden esetben meg kell vizsgálni a lázmérés célját, jogalapját [a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek mint jogalap esetén érdekmérlegelési teszt megléte is szükséges], illetve, hogy az adatkezelés szükséges és arányos-e. Utóbbi szempont tekintetében 2020 márciusában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) NAIH/2020/2586. számú tájékoztatójában még nem tartotta arányosnak a munkáltató által elrendelt, minden munkavállalóra általánosan kiterjedő, bármilyen diagnosztikai eszközt (így például lázmérőt) alkalmazó szűrővizsgálat előírását.

A NAIH ezen álláspontját azonban 2020 októberében megváltoztatta. A NAIH/2020/7465. számú tájékoztatóban a hatóság rögzítette, hogy a 2020 júniusában elrendelt egészségügyi válsághelyzet okán a munkavállalókra vonatkozó általános testhőmérséklet-mérés elfogadható, amennyiben a vírusfertőzöttséggel kapcsolatos adatok kezelése megfelelően történik.

E tekintetben az adatkezelés akkor megfelelő, ha a hőmérésre az adatkezelő (munkáltató) tulajdonában/használatában álló területére, épületeibe történő beléptetés során, valamennyi belépni szándékozóra egységesen kiterjedő védelmi intézkedésként kerül sor. Emellett elvárás, hogy a hőmérés ne legyen a vizsgálatnak alávetett személy azonosításához kötve és a lázmérés nem járhat együtt adatrögzítéssel, -tárolással, -továbbítással.

A NAIH tájékoztatásából fontos kiemelni, hogy pusztán abból, hogy valakinek magasabb a testhőmérséklete, még nem vonható le egyértelmű következtetés a COVID fertőzöttségre, így a lázmérést követően a munkáltató csupán a belépés engedélyezésére vagy megtagadására jogosult.

Ha a munkáltató a lázmérés eredménye miatt a munkavállaló belépését megtagadja, a munkavállaló kötelessége, hogy erről munkahelyi vezetőjét tájékoztassa. Ez azonban nehézséget okoz, hiszen a munkáltatónak tudnia kell, hogy mely munkavállalóit nem engedte be az épületbe, ugyanakkor ezt az adatot a NAIH szerint semmilyen indokkal nem gyűjtheti, kezelheti. Így megoldandó feladat, hogy miként jut el a pontos személyre vonatkozó információ a munkáltatóhoz annak érdekében, hogy a kialakult helyzetet munkajogi szempontból minősítse, egyéb munkaszervezési eszközökkel (pl. szabadság kiadása) vagy állásidővel éljen.

A lázméréssel kapcsolatban a NAIH tájékoztatója egyebekben rögzíti, hogy előfordulhatnak olyan kivételes esetek, hogy valakinek a testhőmérséklete általánosságban magasabb az átlagosnál, például betegség, vagy gyógyszeres kezelés miatt. Az ilyen esetekben a munkáltatónak a belépésnél ajánlott lehetővé tennie az olyan orvosi dokumentum lázmérés előtti bemutatását, amely magában foglalja az érintett munkavállaló általánosan magasabb testhőmérsékletét, annak okát és azt, hogy az érintett személy a magasabb testhőmérséklete ellenére is jogosult közösségbe menni.

A NAIH márciusi tájékoztatójából továbbra is irányadó, hogy ha a munkavállaló bejelentése, az összes körülmény mérlegelése vagy a munkáltató által elvégzett kockázatértékelés alapján bizonyos, a megbetegedésnek való kitettséggel fokozottan érintett munkakörökben elengedhetetlenül szükséges, akkor ott konkrét személyek vizsgálatát is elrendelheti. Ezeket viszont kizárólag egészségügyi szakember végezheti vagy az ő szakmai felelőssége mellett kerülhet rá sor és a munkáltató kizárólag a vizsgálat eredményének a megismerésére jogosult.

Forrás: ado.hu