kmdsz@mfa.gov.hu
+36 1 458-1274
Budapest, 1062 Bajza utca 44.
A nemzetközi sajtó cikkeiből november 16-26.
Länder-Analysen
Az ukrajnai magyar kisebbség jogainak védelme egyre inkább ürügynek tűnik a magyar politikában, és Orbán úgynevezett „békemissziójából” és Ukrajnával kapcsolatos fellépéséből egyedül Moszkva profitál - mutatott rá Rácz András.
A Német Külpolitikai Társaság, valamint a budapesti Corvinus Egyetem kutatója írta az Országelemzések (Länder-Analysen) című, számos német intézet által közösen kiadott tanulmány-sorozat esedékes Ukrajna-elemzését, amely „Békemisszió, amelynek célja a kapituláció elősegítése” címmel jelent meg „Orbán Magyarországának Ukrajna-politikájáról”.
A szerző rendkívül hosszú cikkében részletesen ismertette az ukrán-magyar kapcsolatok történetét az utóbb években, és különösen az Ukrajna elleni orosz támadás óta, továbbá ennek nemzetközi vonatkozásait. Az összefoglalóban rámutatott: a magyar külpolitikai vonal a budapesti állítások ellenére aligha szolgálja az ukrajnai magyarok érdekeit. Nem szolgálja azonban az EU és a NATO érdekeit sem, hiszen élesen ellentmond mindkét szervezet Ukrajnával kapcsolatos álláspontjának. Mi több, Magyarország diplomáciai fellépésével gyengíti mindkét szervezet belső egységét. Nem szolgálja Ukrajna érdekeit sem, hiszen az úgynevezett „békemisszió” szemben áll Ukrajna kinyilvánított politikájával, ráadásul oda vezetne, hogy Ukrajna de facto elveszti a megszállt területeket, és belemegy abba, hogy az ott élő emberek orosz uralom alá kerüljenek. Oroszország az egyetlen fél, amely profitálna a magyar „békemisszióban” javasolt azonnali tűzszünetből.
Nem világos, mi indítja Budapestet az ilyen egyoldalú fellépésre, és az ebből fakadó sajátságos külpolitikai vonalára. A magyar kormány anyagilag egyértelműen profitál az olaj-és gázimportok révén a Moszkvához fűződő, figyelemre méltóan szoros kapcsolatokból. Ha Moszkva leállítaná energiaszállításait, Magyarország súlyos gazdasági és iparpolitikai nehézségekkel kerülne szembe. Közben azonban Magyarország az elmúlt években semmit nem tett azért, hogy csökkentse a Moszkvától való veszélyes energiafüggőséget. Ráadásul a kormányhoz közelálló oligarchák nagy haszonra tesznek szert a paksi atomerőmű építéséből, amelyet az orosz állami Roszatom végez.
Nyílt forrásokból nem deríthető ki, hogy Moszkva kezében van-e egyéb nyomásgyakorlási eszköz is a magyar kormánnyal szemben, például a korrupcióval, vagy egyéb kompromittáló információkkal kapcsolatban.
Annyi azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor „békemissziója” nem csak nem hozott semmilyen konkrét eredményt, és ártott Magyarország tekintélyének, hanem szembe ment az EU és a NATO széles konszenzuson nyugvó politikájával is. Ha a közeli jövőben indulnak valós tárgyalások, azok nem a magyar „békemisszió” mintájára folynak majd, és Budapestnek nem is lesz ebben jelentős szerepe. A magyar kormány elszigetelt szereplő marad, amelyet mind az EU-s, mind a NATO-partnerei, de Kijev és Moszkva is gyanakvással szemlél.
https://laender-analysen.de/ukraine-analysen/306/orban-ungarn-ukraine-politik-friedensmission/
Le Figaro
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet: Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még a Fidesz-ellenes média sem látja bizonyítottnak, hogy itt valóban egy magyar Watergate-botrányról van szó – jelenti Budapestről Kornél Albert.
A sajtóhoz három felvétel jutott el, mind a hármat a volt barátnő, Vogel Evelin készítette, és az derül ki belőlük, hogy a politikus hideg, rosszindulatú és cinikus. Mindez éppen akkor történt, amikor Magyar a népszerűségi listák élére került. Ilyen 2010 óta nem fordult elő a kormánypárttal.
De Magyar nem alaptalanul mondja, hogy összehangolt akció zajlik ellene: mind az ex-feleség mind a korábbi barátnő Vertán György üzletembernél talált menedéket, aki Kubatov Gábor régi cimborája.
Őszöd óta a magyar közvélemény tisztában van vele, milyen pusztító hatása lehet egy kiszivárgott beszédnek. A baloldal akkor rögtön zuhanórepülésbe váltott át és azóta sem tért magához. A nemzeti jobboldal viszont vörös szőnyegen sétált be a hatalomba.
A botrányok ütemesen jelentkeznek. Olyan terepre emlékeztetnek, ahol minden meg van engedve. A most induló kampány, másfél évvel a választás előtt, még bizonyosan tartogat kellemetlen meglepetéseket.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Hungarian Conservative
Ki lehet az Egyesült Államok budapesti nagykövete David Pressman után – ezt feszegeti a magyar támogatásokból megjelenő folyóirat, amely ezúttal kivételesen azért szerepel a szemlében, mert érdekes kérdést feszeget.
A cikk szerint szinte biztos, hogy Trump választási győzelme nyomán David Pressmannak távoznia kell, mert kritikusan viszonyult a magyar kormányhoz.
A cikk egy neve mellőzését kérő forrásra hivatkozva azt írta: „A Trump-kormányzat egyik legszorosabb európai szövetségeséhez” küldendő nagykövet körüli találgatásokban leggyakrabban Nancy Brinker neve merül fel, aki már betöltötte ezt a posztot, továbbá David Corstein, aki Trump nagykövete volt Budapesten, valamint Bryan Leib.
A cikk ismerteti Brinker és Cornstein karrierjét, utóbbiról megemlítve, hogy nagyköveti voltában – Pressmannal ellentétben - gyakran védelmébe vette az Orbán-kormányt, és a mostani választási kampány során is számos esetben hangoztatott Orbán Viktoréhoz hasonló nézeteket.
A három személység közül Bryan Leib emelkedik ki, mert még nem volt nagykövet Budapesten. Ő képviselő-jelölt volt Floridában, és jelenleg az Alapjogokért Központ elnevezésű budapesti konzervatív intézetben dolgozik. (A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának, a CPAC Hungary társszervezője. A szerk.) Gyakran látogat Magyarországra, és sokat foglalkozik az országgal, valamint a magyar kormányt érő bírálatokkal. Pressman szenvedélyes bírálója, és gyakran kérdőjelezi meg Pressman megnyilvánulásait az X közösségi oldalon is. Kijelentette: „Nem titok, hogy nagy megtiszteltetés lenne számomra ebben a tisztségben szolgálni. Ideje, hogy tegyük újra naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat”.
Végül a cikk idézte Leib X-bejegyzését, amelyben a választás után azt jósolta: „A Trump-kormányzat alatt Magyarország Európa egyik erőműve lesz”.
Politico
Orbán Viktor külügyminisztere élesen bírálta, hogy Joe Biden elnök hozzájárult az Ukrajnában lévő nagy hatótávolságú rakétarendszerek oroszországi célpontok elleni bevetéséhez, és azt mondta: a Fehér Ház döntése „globális szintre tágítja az ukrajnai háborút”.
„A háborúpárti fősodor végső, elkeseredett támadást indított a Donald Trump megválasztásával létrejött új valóság ellen”, és végső elkeseredésükben a legrosszabbtól sem riadnak vissza, attól, hogy globális szintre tágítsák az ukrajnai háborút - idézte a portál Szijjártó Péter Facebook-posztját.
Biden vasárnap engedélyezte, hogy az ukránok az amerikai rakétákat oroszországi célpontok ellen is bevessék. A döntést régen várták, hiszen az orosz kurszki térség egy részét megszállás alatt tartó ukránok sok tízezer orosz és észak-koreai katona támadására számítanak.
Még nem tudni, hogyan közelíti majd meg Trump az ukrajnai háborút, mert bírálta ugyan a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segítséget, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt reméli, hogy a javára válik Trump „béke erő révén” politikája.
Magyarország azonnali tűzszünetet követel, de Zelenszkij ezt rendszeresen elutasítja, és legutóbb „értelmetlenségnek” minősítette.
https://www.politico.eu/article/hungary-united-states-approve-ukraine-strikes-russia/
Neues Deutschland
Újabb letartóztatásra került sor a budapesti 2023-as Becsület Napján történtek kapcsán: ezúttal egy albán származású fiatalembert fogtak el és vittek egy Párizs melletti börtönbe egy európai letartóztatási parancs alapján, amelyet Budapesten adtak ki a Becsület Napja résztvevők elleni támadásokban való feltételezett részvétel miatt. (A Becsület Napja egy szélsőjobboldali találkozó, amely minden évben antifasiszta ellentüntetéseket vált ki.)
A magyar ügyészség két olasz, egy albán, egy szíriai és tíz német ellen adott ki európai letartóztatási parancsokat.
Néhány nappal az erőszakos támadások után Budapesten őrizetbe vették Ilaria Salis olasz és Tobias E. valamint Anna M. német aktivistát. Idén nyáron pedig Németországból adták ki Magyarországnak Maja T.-t, aki binárisként határozza meg magát, és most vizsgálják a Nürnbergben őrizetben lévő, „gyilkossági kísérlettel” vádolt Hanna kiadatásának lehetőségét. Tíz napja Türingiában őrizetbe vették Johann G-t, akit Németországban is kerestek szélsőjobboldaliak elleni támadások miatt, de feltehetően része volt a két évvel ezelőtti budapesti eseményekben is.
A per tíz hónappal az események után kezdődött meg, a vádban különböző bűncselekmények szerepeltek, további vádpont egy bűnöző szerveződésben való részvétel volt.
Ilaria Salist, aki sok hónapot töltött börtönben Magyarországon, szintén fenyegeti a kiadatás, noha az Európai Parlamentbe történt megválasztása után ideiglenesen szabadlábra helyezték. Magyarország azonban nemrég kérte a képviselői mentességének feloldását – erről most az EP illetékes bizottságának kell döntenie. A döntés nyomán a kiadatás ügye ugyanazokhoz az olasz igazságügyi szervekhez kerülnek, amelyek Gabriele M. ügyében már megtagadták a kiadatást az emberi jogot sértő magyarországi börtönkörülményekre hivatkozva.
A most elfogott Gino esetleges kiadatásáról a francia szerveknek kell dönteni.
Iaria Salis hétfőn az Instagram közösségi oldalon Ginóval kapcsolatban aggodalmát hangoztatta, és arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon nem biztosított sem a tisztességes eljárás, sem az emberhez méltó börtönkörülmények.
Der Spiegel
A Fidesz már megint maga javára írja át a választási törvényt. Orbán úgy intézi, hogy pártja már most egy pár közvetlen mandátumhoz jusson, feltehetőleg azért, mert tart Magyar Pétertől. Mindenesetre szorít egyet a csavaron és emberei a parlament Jogi Bizottságában meg is szavazták a változást.
Amelynek segítségével minden bizonnyal előnyhöz jut a hatalom 2026-ban. Szakértők bírálják, hogy módosítják és csökkentik a körzeteket a fővárosban, illetve Pest megyében, mert ezt nem igazolják a szavazók számában bekövetkező változások.
További újítás, hogy a választóhelyiségekben nem lesz kötelező borítékba tenni a szavazó cédulákat. Ellenzékiek attól félnek, hogy ily módon a választási titok megszűnése felé halad az ország.
A jobboldali-populista miniszterelnök már eddigi is folyton hozzányúlt a választási előírásokhoz. Ám most különösen ideges, mert a Tisza Párt júniusban helyből 30 %-ot szerzett, és a legfrissebb közvélemény kutatások alapján már meg is előzte nagy riválisát.
(A csak előfizetőknek olvasható.)
Euronews
Az úgynevezett „Gyermekvédelmi Törvény” kedden az Európai Bizottság, valamint a hozzá csatlakozott 16 tagállam és a Parlament kezdeményezésére a luxemburgi európai emberi jogi bíróság elé kerül – írta az Euronews még a keddi első meghallgatás előtt.
Az LGBTQ-ellenessége miatt erősen vitatott törvény zéró toleranciát hirdet a pedofíliával szemben, de egyben tiltja, vagy messzemenően korlátozza a homoszexualitás és a nem-átalakítások ábrázolását a sajtóban, és a 18 éven aluliaknak szóló oktatási anyagokban. Emellett éles bírálat tárgya az is, hogy a jogszabály összemossa a homoszexualitást a pedofíliával.
Az Európai Parlament határozatot hozott, amelyben a legélesebben bírálta a törvényt, és azt, amit a demokrácia és a jogállamiság magyarországi lebontásának tekint. Magyarország azonban nem hátrált meg, és egy 2022-ben tartott referendumra hivatkozott, amelyen a magyarok a törvényről nyilvánítottak véleményt. Az idézett referendum ugyan nem érte el a szükséges részvételi arányt, ezért érvénytelen volt, de a válaszolók nagy többsége támogatta a kormány álláspontját.
A törvény miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárás nem járt sikerrel. Az EU Bizottsága 2022 decemberében az ügyet az EU bíróság elé vitte, azzal, hogy a törvény sérti az uniós jogban foglalt alapvető emberi jogokat. A Bizottsághoz ebben további 16 uniós tagállam és az Európai Parlament csatakozott.
Az Euronews hozzátette: a magyar jogszabály modellje egy hasonló oroszországi törvény. Putyin rezsimje azt 2013-ban hozta meg, és az Európa Emberi Jogi Bíróság négy évvel később jogsértőnek minősítette.
The Brussel Times
Precedens értékűnek minősítette az angol nyelvű belga portál a pert a magyar úgynevezett Gyerekvédelmi Törvény miatt, amelyet egyben propaganda-jogszabálynak nevezett.
Esther Martínez González, a RECLAIM elnevezésű pán-európai jogvédő szervezet igazgatója kifejtette: „Az uniós tagállamok között is terjed ez a fajta törvénykezés, "Romániában, Szlovákiában és Olaszországban vannak még függőben lévő ilyen jogszabályok, Bulgáriában pedig a nyáron el is fogadtak hasonlót”. Emellett az igazgató szerint általában is terjedőben vannak az EU-ban a megfelelő szexuális oktatás és a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek jogai elleni dezinformációs kampányok. Az LGBTQ-ellenes érzelmek szervesen fejlődnek, de szerepe van ebben Oroszország EU elleni destabilizációs kampánya, valamint az, hogy Moszkva az európai társadalmak polarizálására törekszik. Martínez González szerint ezért precedens értékű lesz más országok számára, ha Magyarországot elmarasztalják a perben.
Ezúttal az ítélet meghozatalában a bíróságnak mind a 27 bírája részt vesz, ami eddig csak az esetek 0,12 százalékában fordult elő. A RECLAIM uniós joggal foglalkozó tanácsadója rámutatott: „Hatalmas ügyről van szó, amely megoldatlan alkotmányjogi kérdéseket is felvet, ezért vonta be a bíróság elnöke az összes bírót”.
A bíróság ítélete annyiban is precedenst teremt, hogy kötelező, és az elmarasztalás véget vethet az efféle törvények meghozatalának. Emellett a bíróság bírságot is kivethet.
A nagy befolyással rendelkező főügyész véleménye már 2025 tavaszára várható, míg az ítéletre 2025 nyara előtt nem lehet számítani – írta portálján a belga folyóirat. (Más források szerint nem tudni, mikorra várható az ítélet. A szerk.)
https://www.brusselstimes.com/belgium/1317486/setting-a-precedent-eu-top-court-to-rule-on-hungarys-anti-lgbtq-propaganda-law
További linkek
https://www.europeaninterest.eu/eu-top-court-starts-hearings-against-hungarys-anti-lgbt-law/
https://www.barrons.com/news/eu-and-hungary-in-legal-showdown-over-anti-lgbtq-law-a9d16290
https://schwulissimo.de/neuigkeiten/spektakulaerer-prozessbeginn-eu-menschenrechtsklage-gegen-ungarn
https://www.n-tv.de/ticker/Bundesregierung-kritisiert-Ungarn-article25372819.html
Reuters
Magyarország légvédelmi rendszereket telepít az ország észak-keleti részére, amit a honvédelmi miniszter azzal indokolt, hogy egyre nő az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye – a döntésről számos sajtóorgánum beszámolt.
A brit hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Putyin lejjebb vitte a nukleáris csapás küszöbét azt követően, hogy Washington engedélyezte Ukrajnának, hogy ATACMS rakétákat vessen be Oroszországi célpontok ellen. Ilyen támadásra először kedden került sor, és Moszkva ezt jelentős eszkalációnak minősítette.
A hírügynökség részletesen ismertette a magyar védelmi miniszter ezzel kapcsolatos állásfoglalását és Facebook-bejegyzését, majd rámutatott: a miniszter nem fejtette ki, milyen rendszereket telepítenek. A magyar hadsereg jelenleg modernizációs programot hajt végre. Ennek keretében tavaly négy további uniós tagállam mellett Magyarország is megvásárolta a francia Mistral légvédelmi rendszereket, 2020-ban pedig bejelentette, hogy a norvég Kongsbergtől szintén vásárol és az amerikai Raytheon Technologies cégtől is szerez be légvédelmi rendszereket.
Yahoo / Euronews
A magyar soros elnökség hangos volt, zűrös, és csakis Orbánt állította a középpontba, ahelyett, hogy az Unióra koncentrált volna, mindig csak arról szólt: „én, én, én” – írta véleménycikkében Daniel Freund, az Európai Parlament zöldképviselője, az Orbán-rezsim kérlelhetetlen bírálója.
Freund szerint a magyar soros elnökség egy megosztott EU arculatát mutatta, és az EU számára sorsdöntő pillanatban semmi lényegeset nem ért el.
Az Európai Parlament hónapokkal korábbi figyelmeztetéseit elvetették, azzal, hogy mit is tehet Orbán közvetlenül az európai választás után, amikor valójában nemigen születnek döntések, és így a kockázat csekély. „Orbán azonban bebizonyította, hogy a kockázat mindig nagy, ha felelős beosztásba kerül, akár odahaza, ahol egy évtizede szisztematikus bontja le a demokráciát, akár
európai szinten.”
Alig négy nap kellett ahhoz, hogy Moszkvába repüljön, és platformot biztosítson a háborús bűnös Putyinnak. Mindez úgy történt, hogy semmiféle egyeztetés nem volt az uniós partnerekkel, és a jelek szerint az egyetlen cél az volt, hogy megmutassa, mennyire megosztott az Unió.
Orbán már jó ideje a parlament megkerülésével, rendeletileg kormányoz, és teljesen érthetetlen, hogy hogyan állhat egy állandó szükségállapotban lévő ország az EU élén.
Az EU Bizottsága gyorsan reagált, mikor az elnök július 15-én bejelentette, hogy a biztosok bojkottálni fogják az informális tanácskozásokat. Az egésznek véget lehetett volna vetni két hét után, de a szörnyűség hónapokig folytatódott, és Orbán arra használta fel átmeneti pozícióját, hogy beszédet mondjon a parlamentben, támogassa Donald Trumpot, és meghívja az állam- és kormányfőket a stadionjába.
Közben otthon azzal vádolják, hogy lehallgatta Magyar Péter ellenzéki vezetőt. Emellett a napokban sokadszorra is meghosszabbította a szükségállapotot.
Miközben pedig egy nehéz év és vele a magyar soros elnökség a vége felé tart, biztosak lehetünk abban, hogy Orbán készül a záró aktusra, a decemberi uniós csúcsra, amely az utolsó esély lesz számára, hogy megzsarolja az Európai Uniót, és elérje a befagyasztott támogatások feloldását.
https://ca.news.yahoo.com/thank-god-almost-over-121645393.html
The Brussels Times
Hadja Lahbib eddigi belga külügyminiszter, uniós biztos-jelölt portfólióját egészségügyi vonatkozásokkal bővítették egy zárt ajtók mögötti, szerdai éjszakai alku nyomán, amelynek a célja, hogy lendületet adjanak a biztos-jelöltek elakadt meghallgatásainak.
A tanácskozásra az EP, az S&D, valamint a Megújuló Európa frakciók megbízottjai gyűltek össze. E három pártcsalád ellenezte bizonyos jelöltek elfogadását, és a folyamat pártpolitikai játszmákba süllyedt.
A megállapodás értelmében jóváhagyják Várhelyi Olivér, Orbán Viktor szövetségese jelölését. Ugyanakkor Várhelyi felhatalmazásait az egészségügyi portfólióban megnyirbálták. Lahbibhoz kerülnek egyebek mellett a szexuális és reprodukciós jogok kérései, az egészségügyi válságokra – így a pandémiákra való felkészülés kérdései.
A Várhelyi megerősítését ellenző képviselők azzal érveltek, hogy a magyar jelölt nem felel meg a tisztségre, egyebek mellett azért, mert az Orbán-kormány köztudottan abortusz-ellenes, és emlékeztettek arra is, hogy a Covid idején Magyarország Moszkvához és Pekinghez fordult vakcináért.
Lahbib „felkészültség, válságkezelés és egyenlőség” portfóliójába beleillenek az új kompetenciák, emellett az ő jelölését már jóváhagyták, nincs szükség újabb meghallgatásra. Az angol nyelvű belga orgánum szerint még az a kérdés, hogy Várhelyi elfogadja-e ezt a megoldást, ha ugyanis nem egyezik bele, az tovább akadályozhatja az új Bizottság felállásának folyamatát.
Die Presse
A magyar kormány szerint nem menekülttábor létesül Vitnyéden, ám a helybéliek szerint dehogyisnem. Olyannyira, hogy az egykori tejipari iskola volt tornatermében már fel is állították az emeletes vaságyakat, és közös zuhanyozókat alakítottak ki.
Erről számolt be a lap munkatársa, aki elment a Pamhagen-Pomogy határátkelőtől mindössze 15 kilométerre lévő Vitnyédre.
Nagyon úgy fest, hogy az első lakók már a jövő hónapban beköltöznek a felújított épületbe a hét hektárnyi területen, amelyet a munkálatok előtt szélsebesen három méter magas kerítéssel vettek körül. A létesítményt éjjel-nappal őrizik, bemenni nem lehet. Ki is van írva: „Zárt övezet”. Az elején még rendőrök is strázsáltak, egyébiránt a tábort azóta az idegenrendészet fennhatósága alá helyezték, jóllehet a hivatalos tájékoztatás az volt még Ausztria számára is, hogy nyugalom, ifjúsági központot alakítanak ki.
Erre azt mondta a település befolyásos építési vállalkozója, hogy haljon meg, ha nem menekülttábor lesz ott. 120 %-ig biztos benne. A 68 éves Hóbor Gáspárnak megvannak a kapcsolatai, onnan tudja. Még fényképeket is mutat. De mielőtt folytatná, alufóliába tekeri a mobilját, és suttogva mondja, hogy éjjel-nappal lehallgatják. Majd felemeli a hangját, amikor arról beszél, hogy a nemzeti-jobboldali Orbán-kormány alatt puha fasizmus uralkodik Magyarországon.
Szerinte összesen több száz migránst telepítenek Vitnyédre.
A telepen az újságíró ottjártakor csak néhány építőmunkás lézengett, viszont egy csomó lepusztult ház, az ukrán menekültektől visszamaradt autóroncs, valamint rengeteg szemét van az egykor neves iskola területén. Hóbor azt fejtegette, hogy amit látni, az látlelet a mai Magyarországról.
/A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
POLITICO
Scheiring Gábor, volt országgyűlési képviselő írt hosszú elemzést „Végignéztem, ahogyan Orbán lerombolta a magyar demokráciát. Ezt tanácsolom a Trump-érára” címmel.
A szerző ismertette a Magyarországon végig vitt folyamatokat, majd arra jutott: Trump elnöksége sokaknak fájdalmat okoz majd, de a demokrácia erodálása aligha éri el egyhamar a magyar szintet, mert az amerikai politikai rendszer robusztus, és a demokrácia híveinek van lehetőségük cselekedni, még mielőtt az intézményekben tartós kár következik be. A rossz hír viszont az, hogy a demokrácia védelmezői között nincs egyetértés abban, hogy mi a legjobb módja az illiberális jobboldali populizmus elleni harcnak.
Schering részletesen leírta, hogy szerinte mik ennek a harcnak a legfontosabb pontjai, feladatai, és végül rámutatott: „A magyarországi történésekből adódó fő tanulság, hogy nem elég beszélni a demokráciáról, mert azt csak az emberek segytségével lehet megvédeni, és csakis az a demokrácia fenntartható, amely az emberekért dolgozik”.
https://www.politico.com/news/magazine/2024/11/23/trump-autocrat-elections-00191281
The New Republic
Orbán Viktor, „Trump kedvenc fasisztája”, közölte, hogy tesz a letartóztatási parancsra, amelyet a Nemzetközi Büntető Bíróság Benjamin Netanjahu ellen bocsátott ki. A 110 éve működő amerikai baloldali magazin rámutatott: a szélsőjobbos kormányfő a következő elnök barátja, és éppen fityiszt mutat az ICC-nek.
A tengerentúli szélsőjobb már jó ideje odavan érte, a konzervatívok dicsérik autoriter vezetési stílusát. A Heritage Alapítvány, amely kidolgozta a következő, republikánus kormányzat programját, mindent megtesz, hogy népszerűsítse őt.
Orbán és Trump jól kijön egymással, tavaly többször is találkoztak. A két tekintélyelvű vezérben közös, hogy imádják Netanjahut. Trump azt állítja, hogy Biden túl kemény az izraeli kormányfővel, miközben a távozó elnök gyalázatosnak minősítette a hágai testület eljárását. Amíg Orbán és következő amerikai kollégája hatalmon lesz, az izraeli politikus alighanem biztos menedékként tekinthet a két országra, a fasiszták ugyanis oda szoktak figyelni egymásra.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://www.yahoo.com/news/trump-favorite-fascist-vows-undermine-152239286.html
The New York Times
Orbán Viktor fittyet hány arra, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság körözést adott ki az izraeli miniszterelnök ellen - meghívta a háborús bűnökkel vádolt Netanjahut. Pedig Magyarország – a zsidó állammal ellentétben – tagja az ICC-nek.
A magyar politikus, aki folyamatosan felrúgja a normákat, és a nemzeti szuverenitás bajnoka, jelezte: nem törődik azzal, hogy elvileg le kellene tartóztatnia a vendéget, ha az beteszi a lábát az ország területére. Ő az első, aki az EU-ban nyíltan szembehelyezkedett a bírósági verdikttel.
A hágai lépés egyébként sok államot kényelmetlen helyzetbe hozott, főként a németeket, akik igyekeznek elhatárolódni a holokauszt rémségeitől, ezért csak óvatosan szokták bírálni Izraelt. Orbán viszont nem habozott. Netanjahu megköszönte neki a „világos erkölcsi kiállást”, illetve, hogy támogatja az „igazságot”.
A magyar miniszterelnököt gyakran éri vád, hogy gerjeszti az antiszemitizmust, például amikor Sorost a liberális ügyek atyamesterének állítja be. Viszont ugyanakkor a zsidó állam egyik legszilárdabb szövetségese a földrészen. Netanjahut lelkit társnak tekinti, ideértve azt a közös véleményt, miszerint az országoknak nem szabad engedniük a külső nyomásnak.
Orbán, aki úgy gondolja, hogy ő pont olyan különutas, mint Trump, szép listát tud felmutatni, amikor arról van szó, hogy szembement az EU-val, illetve bírósági ítéletekkel. Most úgy gondolja, hogy az ICC semmibe veszi a szavazópolgárok akaratát.
Krekó Péter úgy értékelte, hogy már megint megy az elitellenes hercehurca, egyben a politikus gesztust gyakorol Netanjahuval, valamint Trumppal szemben is. Úgy véli, hogy neki az a jó, ha botrányt kelt és nem érdeklik a kockázatok, pedig országa kicsi és jól jöhet neki adott esetben, ha élvezi a nemzetközi jog védelmét.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Neue Zürcher Zeitung
Orbán Viktor nem törődött a finom árnyalatokkal, úgy határozott, hogy ő lesz Oroszország képviselője az EU-ban és a NATO-ban. Ő Putyin szószólója a földrészen. Az olyanok ugyanakkor, mint Tucker Carlsson azt csinálják, mint egykor a szélsőbal, amely a szovjet propagandát terjesztette, csak ők a mai Moszkva téziseit szajkózzák – így látja Anne Applebaum.
A Pulitzer-díjas történész-újságíró nagy különbséget lát a múlt század, illetve korunk diktátorai között, mivel utóbbiak milliárdosok, akik befolyást vásárolnak az egész világon.
Az autokráciák hálózata ellen az egyik legjobb eszköz az, ha sikerül megnyerni a háborút Ukrajnában, bármennyire is eszkalálja Putyin a válságot az amerikai választás óta. Nem akar tárgyalni, ugyanakkor hiba volna olyan tűzszünetet szorgalmazni, amely nem nyújt kellő biztonsági garanciát Kijevnek.
Applebaum túlzónak tartja a véleményeket, amelyek szerint az Egyesült Államokból tekintélyuralom lesz Trump alatt, mert a politikai rendszert nem lehet felszámolni egyik pillanatról a másikra. Az viszont még komoly gondokat okozhat, hogy milyen szerepet töltenek majd be a tech-milliárdosok. Egyébiránt az új elnöknek nincs ideológiája, őt a „valamit valamiért” elv vezérli. Üzletet kíván kötni és először mindig magára gondol, a népszerűségére, a zsebére.
Az elemző egyébiránt azt gondolja, hogy a szabályokon alapuló nemzetközi rend abban a pillanatban szétesett, amikor Oroszország a BT tagjaként támadott, hogy letörölje a térképről az ukrán államot. Fütyül a háborús jogra és a genfi konvencióra. Ismét rendszerek versengenek egymással. Az autokráciák fenyegetve érzik magukat a demokratikus világ eszméitől, ezért megpróbálják azokat lehetetlenné tenni.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
EUobserver
Az Európai Parlament igyekszik rászorítani a magyar kormányt, hogy az ne vonja meg a lakhatási támogatást azoktól az ukrán állampolgároktól sem, akik nem háborús övezetből érkeztek.
A vitában a képviselők túlnyomó többsége úgy foglalt állást, hogy kérdőre kell vonni a magyar vezetést a nyáron hozott döntésért, illetve el kell érni, hogy Magyarország egyezzen bele konkrét intézkedéscsomagba az újonnan érkezők ellátásra, hiszen jön a tél.
A magyar határozat több mint háromezer migránst érint, többségük roma, köztük nők és gyerekek is vannak. A magyar fél azt állítja, hogy 17 millió eurót szán a migránsok ellátására, de a Bizottság nem tudja, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Annál is inkább, mert sok menekült civilek segítségére szorul, ha szeretne fedelet a feje fölé.
Az egyik lengyel konzervatív törvényhozó azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz rossz jelzést küld a többi uniós országnak, amikor pedig össze kellene fogni. Egy belga képviselő arra emlékeztetett, hogy az egyik uniós rendelkezés előírja: el kell helyezni az érkező ukránokat.
A brüsszeli apparátus megbízottja azonban azt közölte, hogy az új Bizottságon múlik, indít-e ez ügyben szerződésszegési eljárást.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
https://euobserver.com/Migration/arad276502
Der Spiegel
Ilaria Salis fenntartja, hogy 15 hónapon át embertelen körülmények között tartották fogva Budapesten. A baloldali olasz aktivista, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy jó két éve, az úgynevezett Kitörés Napján többedmagával súlyos sérüléseket okozott szélsőjobbos tüntetőknek, csak úgy menekült meg a büntetéstől, hogy a magyarországi börtönviszonyok láttán az egyik párt jelölte EP-képviselőnek, és elnyerte a mandátumot.
Lehet azonban, hogy hamarosan visszakerül, mert amikor Orbán Viktor a múlt hónapban felszólalt az Európai Parlamentben, Salis számon kérte rajta, hogy oligarchaállamot csinált Magyarországból, és kormánya a fasizmus egyik veszélyes formáját testesíti meg. Nem sokkal később befutott Budapestről Strasbourgba a kérelem, hogy oldják fel a mentelmi jogát. A Jogi Bizottság hamarosan dönt, és ha helyt a kérelemnek, az azt jelenti, hogy az eredetileg általános iskolai tanárnő akár 24 évre rács mögé kerülhet. Ő maga sokadszorra is az ártatlanságát hangsúlyozza.
Oda juthat vissza, ahol poloskák vannak a cellákban, az egyik séta során patkányok támadták meg és az étel leginkább kutyatápra emlékeztet, az őrök pedig leginkább üvöltöztek vele. Emellett magánzárkába rakták, ahol majdnem megőrült.
Egyébiránt a történtek két német gyanúsítottját is Budapesten tartják fogva, nagy kérdés, milyen körülmények között?
(A cikk csak előfizetőknek olvasható.)
Euronews
Egyelőre kudarcot vallott Magyarország igyekezete, hogy előmozdítsa a Szerbiával folyó csatlakozási tárgyalások újabb fejezetének megnyitását, mert a hétfőn tartott nagyköveti szintű tanácskozáson egész sor tagállam képviselői nem támogatták ezt, és így nem lehet a szükséges konszenzusra számítani – írta a portál több diplomatára hivatkozva. Az egyik fő akadály az, hogy Szerbia nem hajlandó szankciókat hirdetni Oroszország ellen.
Az ellenzők között volt Horvátország, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Svédország. Felhozták egyebek mellett az alapvető jogokkal kapcsolatos szerbiai problémákat, a Koszovóval fennálló feszültségeket, és kiemelten a Moszkva elleni szankciók tartós elutasítását.
A továbblépést a magyar soros elnökség indítványozta, és a cél az volt, hogy közelebb hozza Szerbiát a tárgyalások harmadik fejezetéhez, amelyben nyolc terület szerepel, köztük a versenyképesség és gazdasági növekedés, adózás, monetáris politika, foglalkoztatottság, vámunió és tudományos kutatás.
Ezek közül Szerbia elvben már megnyitott ötöt, de az EU 2020-ban megváltoztatta a szabályokat, és tematikus kasztereket vezetett be, amelynek keretében most ezeket a területeket újra meg kell nyitni.
Az EU Bizottsága szerint Szerbia elérte a célokat, és technikailag készen áll az új klaszter megnyitására, így a végső döntés a tagállamok kezében van, azoknak kell konszenzussal hozzájárulni minden egyes klaszter megnyitásához.
Ez a konszenzus azonban nem jött létre a hétfői tanácskozáson. A megnyitást ellenzők elismerték, hogy Szerbia milyen haladást ért el a csatlakozási törekvésében, de konkrét eredményeket akarnak látni.
Az egyik fő problémaként azt jelölték meg, hogy Szerbia nem követi az EU külpolitikáját, egyebek mellett Moszkvával és Pekinggel kapcsolatban, és így politikája Orbán Viktoréra emlékeztet.
https://www.euronews.com/my-europe/2024/11/25/hungarys-push-for-serbia-eu-accession-talks-stalls
Összeállította és szerkesztette Dérer Miklós