Nem könnyű eldönteni, mikor kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Előfordul, hogy utólag jövünk rá, hogy egy számunkra kedvező időpont már elmúlt, mint ahogy az is megeshet, hogy túl gyorsan vonulunk nyugdíjba. Lehet ezen segíteni? Mindent elmondunk a nyugdíj-ügyintézés szabályairól.
A kérdésekre a választ a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) VII. Fejezetében, az Igényérvényesítési és eljárási szabályok cím alatt találjuk a visszamenőleges igényérvényesítés (64.§ (2) bekezdés), az igény visszavonása (74.§), és a nyugellátásról való lemondás (83.§) szabályainál.
Ügyintézési tudnivalók 1. – visszamenőleges igényérvényesítés
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.
Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
Öregségi résznyugdíj a reá irányadó nyugdíj korhatár betöltése, és tizenöt év szolgálati idő megléte esetén igényelhető.
Fentieken kívül a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2022-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2023. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2023-ban esedékes összegében.
Ha 2023-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2024-ben részesülünk. 2024-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj összegét is.
A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra pontosan válaszolni, hogy mennyi lesz a 2023-ban megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.
Abban az esetben, ha 2023-ban mégis a korábbi évben, 2022-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. (Tny. 64.§ (2) bekezdés).
Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül.
Abban az esetben, ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.
Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 350 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.
Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.
Ha a hölgy 2022-ben, vagy korábban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2022-ben, vagy majd csak 2023-ban, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel, vagy esetleg a visszamenőleges igényérvényesítést választja.
A visszamenőleges igényérvényesítés természetesen nem csak az év fordulójánál, hanem év közben is lehetséges.
Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot már nem.
Ügyintézési tudnivalók 2. – a nyugdíj igény visszavonása
Amennyiben bármilyen okból szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. (Tny. 74.§.) A döntés a közléssel válik véglegessé.
Az igény visszavonása esetén a már felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni.
Ügyintézési tudnivalók 3. – lemondás a nyugellátásról
Ha az igény elbírálási eljárás lezárultát követően merül fel az a gondolat, hogy mégsem most szeretné valaki a nyugdíját igénybe venni, hanem később, például azért, mert váratlanul egy jól fizető munkát kapott, amelynek munkabérét mindenképpen szeretné a nyugdíj összegébe beszámíttatni, már csak a nyugdíjról való lemondás lehetőségével élhet.
Ezt az utat a Tny. 83.§-ának 2021. július 1-jétől hatályba lépett új szövege nyitotta meg, amely most már biztosítja a megállapított nyugellátásról való lemondás lehetőségét a megállapító határozat véglegessé válását követő tizenöt napon belül.
Lemondás esetén is természetesen a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget vissza kell fizetni.
Forrás: ado.hu