Nyugdíjas SZÉP-kártya: mennyi pénzt kaphatnak az idősek, és mire lehetne elkölteni?

Évente akár 200 ezer forintos támogatást is kaphatnak az idősek az új kormányzati elképzelés szerint: a tervezett Nyugdíjas SZÉP-kártya ráadásul gyógyszertárakban és élelmiszerboltokban is használható lenne, de a juttatás sávos rendszere miatt nem mindenkinek járna a maximális összeg - olvasható az ATV oldalán.

A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének részletei egyelőre nem véglegesek, csak tervezett intézkedésről van szó. A kisebb ellátásból élők kaphatnák a legmagasabb támogatást, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők a most ismert elképzelés szerint kimaradnának a programból.

A tervezett támogatást azonban nem csak pihenésre vagy vendéglátásra lehetne használni: az előzetes információk szerint gyógyszerre, egészségmegőrző szolgáltatásokra és élelmiszerre is elkölthető lenne rajta a támogatás, ami jelentős különbséget jelentene a munkavállalók által ismert hagyományos SZÉP-kártyához képest.

Mi lenne pontosan a nyugdíjas SZÉP-kártya?

A nyugdíjas SZÉP-kártya egy célzott, kártyaalapú támogatás lenne, amely nem épülne be a havi nyugdíjba – tehát nem tekinthető hagyományos nyugdíjemelésnek. A jogosultak egy meghatározott összeget kapnának, amelyet kizárólag az engedélyezett termékekre és szolgáltatásokra költhetnének el. A rendszer működése részben hasonlítana is a munkavállalói SZÉP-kártyához, csakhogy a támogatás nem munkáltatói juttatásként érkezne, hanem a nyugdíjas státuszhoz és a folyósított ellátás összegéhez kapcsolódna.

A tervek mögött feltehetően az a szándék áll, hogy a támogatás elsősorban a mindennapi megélhetést segítse – sok idős embernél ugyanis nem az utazás vagy az üdülés jelenti a legnagyobb kiadást, hanem az élelmiszer, a gyógyszer és az egészség megőrzését szolgáló szolgáltatások.

Ennyi pénz kerülhetne a nyugdíjasok kártyájára

A jelenleg ismert elképzelés három jövedelmi sáv szerint állapítaná meg a nyugdíjas SZÉP-kártya támogatást. A havi 250 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból élők évente 200 ezer forintot kaphatnának, ami havi bontásban körülbelül 16 667 forintos segítséget jelentene. A 250 és 500 ezer forint közötti havi nyugdíjjal rendelkezőknek évente 100 ezer forint járhatna, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjat kapók a mostani tervek szerint egyáltalán nem részesülnének a támogatásból.

Fontos tisztázni: az évi 200 ezer forintos összeg csak a felső határ, ez nem mindenkinek jár automatikusan. Az sem világos még, hogy a sávhatárok megállapításánál kizárólag az öregségi nyugdíjat vennék-e figyelembe, vagy más ellátások – például özvegyi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, rokkantsági ellátás – is beleszámítanának.

Közel kétmillió idős ember lehet érintett

A korábbi számítások körülbelül 2,2 millió jogosultról szóltak, a frissebb becslés szerint azonban a tényleges kedvezményezetti kör nagyjából 1,9 millió ember lehet – ez a nyugdíjasok túlnyomó többségét jelentené. Eszerint mintegy 1,1 millió idős ember kerülhetne az évi 200 ezer forintos sávba, további 750 ezer nyugdíjas pedig évi 100 ezer forintot kaphatna. Százezernél is több olyan nyugdíjas lehet, akinek az ellátása meghaladja az 500 ezer forintot, így a jelenlegi sávhatárok mellett nem lenne jogosult nyugdíjas SZÉP-kártyára.

Kenyértől a fizikoterápiáig: mire használható a nyugdíjas SZÉP-kártya?

A tervek négy fő felhasználási területet említenek: élelmiszer-vásárlást, gyógyszert, egészségmegőrzést, valamint pihenést és kikapcsolódást. Az élelmiszer-kategória azért fontos újítás, mert a hagyományos SZÉP-kártyánál a bolti, úgynevezett hideg élelmiszer vásárlása nem állandó lehetőség, csak időszakosan engedélyezett felhasználási mód volt.

Ha a korábbi élelmiszer-utalványokhoz hasonló szabályozást alkalmaznak, a nyugdíjas SZÉP-kártya felhasználásával többek között húst, halat, tejterméket, tojást, zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret, gabonaféléket, olajat, cukrot, konzerveket és ásványvizet is meg lehetne vásárolni. Alkoholra és dohánytermékre viszont valószínűleg nem, ahogy háztartási vegyi árura, kozmetikumra, műszaki cikkre vagy ruházati termékre sem.

A gyógyszertári felhasználás a hagyományos SZÉP-kártyához képest teljesen új elem lehet, hiszen a jelenlegi rendszer nem terjed ki patikai kiadásokra – pedig ezek sok idős ember havi költségvetésében jelentős tételt képviselnek. Nem tudni még, hogy csak vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerekre lehetne-e felhasználni, vagy gyógyászati segédeszközökre, vitaminokra is.

Az egészségmegőrző szolgáltatások közé tartozhat a gyógymasszázs, a fizikoterápia, bizonyos ultrahangos kezelések, a dentálhigiéniai ellátás és egyes természetgyógyászati szolgáltatások is. A pihenésre szánt rész pedig megtartaná a hagyományos kártya ismert funkcióját: belföldi szállodák, éttermek, gyógyfürdők, múzeumok és színházak is az elfogadóhelyek közé kerülhetnek.

Hol lehetne majd vásárolni a nyugdíjas SZÉP-kártyával?

A végleges elfogadóhelyi lista még nem ismert. Ha a rendszer a korábbi nyugdíjas élelmiszer-utalványhoz hasonlóan működik, a kártyát olyan kereskedőknél lehetne használni, amelyek fő tevékenysége élelmiszer-értékesítés: élelmiszerüzletekben, szupermarketekben, kisebb vegyesboltokban, pékségekben, hentesüzletekben, valamint piacokon és egyes őstermelőknél.

Nyitott kérdések: feltöltés, igénylés, lejárat

Egyelőre nem tudni, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya éves összege egyben, negyedévente, havonta vagy félévente kerülne-e a kártyára. Az sem világos, hogy a jogosultak automatikusan megkapnák-e a kártyát, vagy külön kérelmet kellene benyújtaniuk – az automatikus rendszer mellett szól, hogy az állam már rendelkezik a nyugdíjasok jogosultságának megállapításához szükséges adatokkal.

Kérdéses az is, mi történne azokkal, akiknek már van hagyományos SZÉP-kártyájuk, hiszen sok nyugdíjas továbbra is dolgozik. Szintén nem ismert, hogy a fel nem használt összeg átvihető lenne-e a következő évre, vagy visszakerülne az államhoz. Az évközi nyugdíjemelés kezelése is nyitott kérdés: nem tiszta, hogy a jogosultságot az év eleji vagy a jóváírás időpontjában érvényes nyugdíj alapján állapítanák-e meg.

Mikor indulhat el a program?

Az előzetes elképzelés szerint a juttatás akár 2026 negyedik negyedévében is elindulhat, de ezt végleges jogszabály még nem rögzíti. A bevezetéshez ki kell jelölni a kártyakibocsátókat, meg kell határozni az elfogadóhelyeket, és össze kell kapcsolni a nyugdíjfolyósítási adatokat a kártyarendszerrel – vagyis a kormányzati bejelentés és a tényleges indulás között hosszabb előkészítési idő is eltelhet.

Amire most érdemes figyelni: a csalók máris kapnak az alkalmon

Jelenleg nincs szükség igénylésre, és ismeretlen közvetítőnek sem szabad személyes adatot vagy bankkártyaadatot megadni. Egy új támogatás hírére gyakran jelennek meg megtévesztő üzenetek, amelyek regisztrációt vagy előzetes díjfizetést kérnek – egy állami juttatás igényléséhez azonban nem indokolt, hogy bárki ismeretlen számlára utaljon pénzt.

A nyugdíjasoknak elsősorban azt érdemes figyelniük, mikor jelenik meg a végleges jogszabály, kik lesznek pontosan jogosultak, szükség lesz-e külön igénylésre, mely üzletek és gyógyszertárak fogadják majd el a kártyát, és meddig lehet felhasználni a jóváírt összeget. A legfontosabb, hogy az évi 200 ezer forintos összeget egyelőre ne automatikusan járó, már rendelkezésre álló pénzként kezeljék – ez a támogatás maximuma lenne, amelyet a tervek szerint csak a legkisebb nyugdíjból élők kaphatnának meg.

Forrás: ATV