Az október 28-i klubdélelőttünk meghívottja ezúttal dr. Csicsmann László egyetemi tanár, a Közel-Kelet elismert szakértője volt. A „globális kihívások, különös tekintettel az iráni válságra, a Közel Keletre” címmel meghirdetett találkozónkon, röviden ismertette a térség jelenlegi politikai és biztonsági folyamatait, regionális válságait, kitért a nagyhatalmi érdekek ütközésére s mindezek Európára és hazánkra gyakorolt hatásaira. Ez a téma különösen időszerű, amit hitelesen tükröznek Csicsmann László ez évi elemzései is az iráni konfliktusról, az amerikai–iráni viszonyról, a Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségéről és a gázai rendezés nehézségeiről. A beszélgetést Dérer Miklós vezette. A beszélgetés során elhangzott számos kérdésre adott válaszokat az alábbiakban összegezzük.
A Közel-Kelet tartós stabilizálása ugyan nem lehetetlen, de a közeljövőben valószínűbb ha az időről időre kirobbanó fegyveres eszkalációkkal, törékeny megállapodásokkal és újabb politikai válságokkal számolunk, egy átfogó békerendezés helyett.
Az iráni–izraeli és amerikai konfliktus - a legközvetlenebb veszély az, hogy a katonai szembenállás újabb eszkalációba torkollhat. 2026. október 29-én Katar közvetítésével új megállapodási javaslat kerül Irán elé, de a felek között továbbra is alapvető nézeteltérések vannak a nukleáris programról, a szankciókról és a tengeri blokádról - ezért előrelépés a konfliktus rendezése terén aligha várható.
Az izraeli–palesztin konfliktus megoldatlansága,ugyanis a gázai tűzszünet önmagában nem teremtett tartós békét. A biztonsági kérdések, a palesztin önrendelkezés, a kormányzás és az újjáépítés problémái továbbra is rendezetlenek. A kétállami megoldás politikai feltételeinek megteremtése nélkül nehéz tartós rendezést elképzelni és az izraeliek túlnyomó többsége ellenzi a kétállami rendezést.
A regionális és nagyhatalmi érdekek ütközése - Irán, Izrael, Törökország, Szaúd-Arábia és az Öböl menti államok - eltérő biztonságpolitikai célokat követnek, miközben az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is saját stratégiai érdekeit igyekszik érvényesíteni. A szembenállás könnyen átterjedhet a szomszédos országokra, miközben már most hatással van a tengeri kereskedelmi útvonalak használatára.
Mit jelenthet mindez Európa és Magyarország számára? A közel-keleti konfliktus nem csupán külpolitikai kérdés. A Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger térségében kialakuló zavarok hatással lehetnek az energiaárakra, a szállítási költségekre, az ellátási láncokra és az európai gazdaságra. Az Európai Tanács 2026. október 15–16-i következtetései is hangsúlyozták ezeket a kockázatokat.
A tartós stabilizálás esélye nem zárható ki, de ehhez a fegyvernyugvásnál jóval többre van szükség: a konfliktusok politikai okainak kezelésére, a térség államai közötti bizalom erősítésére és a nagyhatalmak közötti megállapodásokra – fejtette ki Dr. Csicsmann László.
Dr. Csicsmann László kérésünkre röviden kitért a Külügyi Intézetben folyó szakmai, elemzői munka fő és változó hangsúlyaira. A következő kiadványaikban már erre tekintettel fognak foglalkozni a megújuló magyar külpolitika és diplomácia fejleményeivel.
Mayer Lajos, Pap László Csaba