Rövid és hosszú hétvégék az évben – a „ledolgozós szombatok” munkajogi háttere

Mit jelent az, hogy egy szombat munkanappá válik, s mi történik a hétvégébe épülő hétfővel vagy péntekkel? Van-e hatása az átrendezésnek azokra nézve is, akik esetleg nem általános munkarendben dolgoznak? Az ado.hu cikkében az ilyen átrendezések munkajogi hátterét tekintik át.

Jó néhány éve lehetőség van az általános munkarend átrendezésére rendeleti úton annak érdekében, hogy a hétvégéhez közel eső munkaszüneti napok négynapos hétvégévé alakulhassanak, s így a munka- és pihenőnapok tömbösítésével lehetőleg hatékonyabbá válhasson mind a munkavégzés, mind a pihenés. Azonban megvan ennek az ára is: ilyenkor a környező hetekben egy-egy szombati napot munkanappá nyilvánítanak.

Az általános munkarend fogalma és az ettől való eltérés lehetősége

A Munka törvénykönyve definiálja az általános munkarend fogalmát: a heti öt napra, hétfőtől péntekig beosztott munkaidőt nevezzük így. Általános munkarendben hétfőtől péntekig egyenlő, a napi munkaidőnek megfelelő számú munkaórát kell beosztani az egyes munkanapokra. Az általános munkarend fogalma csak azokról a napokról szól, amelyekre a munkáltató (rendes) munkaidőt oszt be, vagyis a munkanapokról. A kép úgy lesz teljes, ha ehhez hozzáolvassuk, hogy – főszabályként – heti két pihenőnapot (vagy megszakítás nélküli 48 óra heti pihenőidőt) is be kell osztani egy hétre. Így már világos, hogy az általános munkarend szerinti héten hétfőtől péntekig munkanapok, szombat és vasárnap pedig jellemzően heti pihenőnapok lesznek.

A törvény szabályozási logikája szerint a munkarendet főszabályként általános munkarendben kell beosztani. Ettől akkor lehet eltérni, ha a felek erről – a munkavállalónak kedvezőbb megoldásként – megállapodásban eltérnek. Vagy a munkáltató egyoldalúan is eltérhet az általános munkarendtől: a törvényben meghatározott hosszúságú munkaidőkeretet vezethet be, s ezzel elérheti, hogy – bizonyos keretek között – a hét bármely napjára, a szerződéses napi munkaidőtől eltérő mennyiségű munkaidőt osszon be. (Ilyen, ún. egyenlőtlen munkarend bevezetésére alkalmas még az Mt. által elismert „elszámolási időszak” konstrukciója, de ennek nem alakult ki számottevő gyakorlata.)

Az általános munkarendet azonban jogszabály is átrendezheti. Az Mt. rendelkezése szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy – legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig – az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie. A munkaszüneti napokat a törvény tételesen felsorolja: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Mint tudjuk, ennek megfelelő jogszabály minden évben – a következő naptári évre – meg is jelenik. A 2026. évet a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet szabályozza (a továbbiakban: rendelet.) De valójában munkajogi értelemben mit tesz ez a rendelet?

A szombati munkanapokról és extra pihenőnapokról szóló kormányrendelet tartalma

Vegyünk egy példát a 2026. évre vonatkozó rendeletből. „A 2026 évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: 2026. január 10., szombat munkanap; 2026. január 2., péntek pihenőnap.” Ez tehát azt jelenti, hogy az általános munkarend szerint a 2026. január 3-tól 10-ig tartó héten hat munkanap volt (hétfő-szombat), majd heti pihenőnapnak a vasárnapot kellett kijelölni. Ezzel szemben 2026. január 1. (csütörtök) a fentiek alapján munkaszüneti nap, január 2., 3. és 4. pedig az általános munkarend szerinti heti pihenőnap.

Szabad-e foglalkoztatni áthelyezett pihenőnapon?

A fentieket azért lényeges tudni, mert az általános munkarendben foglalkoztatottak számára a rendeleti úton történő áthelyezés gyakorlatilag olyan helyzetet eredményez, mintha a „megnyert” hétfő vagy péntek egy szombati pihenőnap lenne. Tehát: nem irányadók rá a munkaszüneti napra (a fenti példán szemléltetve: január 1-re) vagy a vasárnapra (2026. január 4.) vonatkozó foglalkoztatási korlátozások (ti. az erről szóló, korábbi összefoglaló cikket ld. itt és itt). Ha a munkáltató munkaidőt osztana be számára, az rendkívüli munkaidőnek fog számítani, melyért ráadásul a heti pihenőnapra irányadó, magasabb ellentételezés jár: 100 %-os bérpótlék vagy 50 %-os bérpótlék és másik pihenőnap kombinációja ellenében.

A fentiekkel összefügg, hogy az üzletek gyakran szombati nyitvatartás szerint működnek az áthelyezéssel érintett hétfőn vagy pénteken.

Az általános munkarend változásának hatásai a határidőszámításra

A munkajogi határidők (pl. szankciós jellegű azonnali hatályú – korábbi terminussal: „rendkívüli” – felmondásra adott határidő) számításánál irányadó, hogy a határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap. A munkanappá nyilvánított szombat ilyenkor munkanapként viselkedik (vagyis e napon is lejárhat az adott határidő). Viszont a négynapos hétvégébe épülő hétfő vagy péntek heti pihenőnap jellege fog érvényesülni, és a négy napot követően fog csak lejárni az adott határidő.

…És aki nem általános munkarendben dolgozik?

Mint fent láttuk, a munkáltató – tipikusan munkaidőkeret bevezetésével – egyoldalúan is kiléphet tehát az általános munkarend keretei közül, vagy a felek – munkavállalóra kedvezőbb – megállapodása is eredményezheti ezt. A rendelet ehhez igazodóan ki is mondja, hogy hatálya minden munkáltatóra, továbbá az általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki. Vagyis annak a munkavállalónak a munkarendjére, aki eleve munkaidőkeretben dolgozik, és ezzel lehetővé válik a munkáltató számára az, hogy –  megtartva a pihenőidőkre és munkaszüneti napokra vonatkozó korlátozásokat – a hét bármely napját munkanapnak írja elő, nem lehet hatással az ilyen jogszabály. Az ilyen munkavállaló esetében tehát nem kell a fenti, heti  pihenőnapon  elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha azon a négynapos hétvégébe épülő hétfő vagy pénteken dolgozik.

Forrás: ado.hu