Kirándulás a szentendrei Skanzenbe

A KMDSZ idei kiemelt programja volt a szentendrei Skanzenbe szervezett május végi kirándulás. Ezúttal is sokan, mintegy ötven résztvevő – aktív, nyugdíjas tagjaink és nagy örömünkre családtagjaik, jónéhány gyermek – élt a lehetőséggel. A csoport többsége a Vigadó téri hajóállomásról indult a menetrend szerint közlekedő sétahajón Szentendrére, ahonnan külön busszal jutottak el a Skanzenbe.

A Skanzen most is számos vonzó látványosságot kínál, bemutatva hazánk régióinak építészeti, kulturális, történelmi emlékeit. Nem feledkeznek meg a gyermekekről sem – ők a mesesarokban hallgathattak magyar népmeséket, vagy tanulhatták meg a gyertyaöntést, ismerkedhettek a régi falusi élet háziállataival.

A Skanzen legújabb attrakciója, a XI. tájegységként feltüntetett Erdély, a Skanzen által üzemeltetett nosztalgia vasút végállomásától csak öt perc sétára, a „Magyar határ átlépése” után közelíthető meg. Az Erdély - tájegység falusi és városi szekciója 18 épületből áll. Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely hangulatát idéző épületekben megtekinthettük a gyógyszertárat, a nyomdát, divatáru kereskedést és kávézhattunk a Korzó kávéházban. A Nyárádgálfalvi Unitárius templomban megtudhattuk, hogy az Unitárius egyházat Dávid Ferenc alapította a XVI. században Kolozsváron és innen terjedt el az egész világban. A falusi iskola és a szász nagygazda háza megtekintése után, puliszkát kóstolhattunk a balavásári portán.

A négyórás séta végén, 16:00-kor indult vissza a különbusz a bejárat elől, hogy elérje a 17 órakor induló sétahajót a Szentendrei kikötőben.

Köszönjük a szervezést Burányi Ibolyának, ahogy a mellékelt képek beküldőinek is a hozzájárulásukat beszámolónkhoz – Lakatos Gabriellának, Vizi Katalinnak és Pap Gergelynek!