Új rendelkezések a nyugdíjtörvényben 2024-ben

Új rendelkezések a nyugdíjtörvényben 2024-ben

2024-ben módosulnak a nyugdíjelőlegre, a nyugdíjmegállapítási határidőre és a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok.

  1. január 1-jétől változott

- a tárgyévi valorizációs szorzók  hatályba lépése előtt benyújtott nyugdíjigények elbírálására nyitva álló határidő, valamint

- a nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás, továbbá

- bekerült a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony is a nyugdíjszüneteltetési kényszerre vonatkozó rendelkezésbe.

1.

Ha valaki a nyugdíját 2024. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kéri megállapítani, akkor a  nyugdíja alapját képező nettó életpálya átlagkeresetét a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzókkal kell kiszámítani.

Ezekről a szorzókról azonban csak 2024. március végén vagy április elején jelenik meg kormányrendelet, így a korábban benyújtott nyugdíjigények alapján, 2024. januárra vagy februárra  eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak végleges összegét jellemzően nem lehet a nyugdíjmegállapításra rendelkezésre álló 60 napos általános ügyintézési határidőn belül kiszámítani.

Ilyen esetben az ügyintézési határidő a korábbi szabályozás szerint 2024. április 15-én telt volna le, de az új szabályozás ennél rugalmasabbá vált, így az ügyintézési határidő a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le.

(A valorizációs kormányrendeletek jellemzően minden évben március második felében jelentek meg, tavaly azonban április elejére csúszott a rendelet megjelenése. Remélhetőleg a módosításnak nem az az indoka, hogy a valorizációs kormányrendelet kiadását még későbbre kívánják a jövőben halasztani...)

2.

Ha a nyugdíjra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj összege a 2024. évi nyugdíjmegállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg.

Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő.

Nyugdíjelőleget leggyakrabban

- a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve

- nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.

A nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás eljárási szempontból annyiban változott, hogy nem határozattal, hanem végzéssel kell hivatalból megállapítani az összegét a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.)

Teljesen új rendelkezés, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.

A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

A jogorvoslatot érintő rendelkezés, hogy a nyugellátás megállapításakor a nyugdíjmegállapító hatóságot a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a végzést a bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjmegállapító hatóság tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.

A nyugdíjszüneteltetési szabályokat kiterjesztették a 2024. január 1. napján létrejött köznevelési foglalkoztatoti jogviszonyban nyugdíj mellett költségvetési intézményben dolgozókra is, hacsak nem mentesíti őket kormányrendelet e szüneteltetési kényszer alól.

A nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában is ideje lenne teljesen korlátozásmentessé tenni és az erről szóló összes szabályt hatályon kívül helyezni (a katasztrofális munkaerőhiány miatt rendeleti mentesítés vonatkozik a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési és szakképzési ágazatban dolgozókra, az egészségügyi dolgozókra pedig a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés fából vaskarika rendszere vonatkozik 2024-ben is...)

4.

A vonatkozó rendelkezések a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben

4.1.

Ügyintézési határidő:

  1. §

(2)  Az ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le, ha

  1. a) az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy
  2. b) a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell,

és az általános ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napot megelőzően telik le.

4.2.

Nyugdíjelőleg:

  1. § (1) Ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíj előleget állapít meg.

(2) A nyugdíjelőleget a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján hivatalból végzéssel kell megállapítani.

(3) Ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását. A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

(4) A nyugellátás megállapításakor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a (3) bekezdés szerinti végzést közigazgatási bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a közigazgatási bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.

(5) A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított nyugdíjelőleget be kell számítani.

4.3.

Nyugdíjszüneteltetési kényszer:

83/C. § (1) A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A nyugdíjtörvény végrehajtási rendelet 73/B.§ (1) bekezdése b) pontja amely értelmében a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását ha a jogviszony a köznevelési intézményben áll fenn:

73/B. § (1) A nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony

  1. a) szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
  2. b) köznevelési intézményben vagy
  3. c) szakképző intézményben

áll fenn.

(2) A nyugdíjas az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a foglalkoztatója nyilatkozatával igazolja. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál áll fenn.

Forrás: nyugdijguru.hu

Üzenjen nekünk

Close