Dérer Miklós: Amerika grafikonokon és százalékokban

2022 az Egyesült Államokban sem volt könnyű év, problémák és nehézségek garmadával szembesülhetett az állampolgár. Mind a kormányzati szervezetek, mind pedig az őket ellenőrző intézmények kritikus döntésekre kényszerültek. Az embereknek – a döntések kedvezményezettjeinek vagy elszenvedőinek - természetesen mindezekről meg volt a véleménye, amit a tekintélyes és független Gallup közvéleménykutató intézet rendszeresen és szerte ágazóan mér és elemez.

Vágjunk is bele.

A tavalyi év végén feltett, klasszikus és rendszeres kérdés volt, hogy mit várnak az amerikaiak az új évtől. A kép nem igazán rózsás: gazdasági nehézségeket prognosztizál a megkérdezettek majd 80 százaléka, ezen túl pedig a nemzetközi viták élénkülését, a nemzetközi helyzet súlyosbodását (85,4 százalék).

Az elmúlt tíz esztendőt tekintve 2022-ben már hetedszer fordult elő, hogy az amerikaiak a kormányzati tevékenységgel való elégedetlenségüket nevezték meg a nemzet legfontosabb problémájának (the nation’s top problem). A Gallup által felkínált tizenegy lehetőségből 19 százalék ezt említette valamilyen vonatkozásban, megelőzve az életvitel költségeinek emelkedését és az inflációt (16-16 százalék), valamint a gazdaság helyzetét általánosságban (12 százalék).

Az itt nem ábrázolt adatok jelentős különbségeket mutatnak az első három problémát illetően a pártszimpátiák tekintetében. Nem meglepő, hogy a republikánus szavazók kétszerte súlyosabb kérdéseknek tekintik ezeket, mint a (kormányon lévő) demokraták hívei. A faji kérdésben, illetve a terhességmegszakítás kérdésében pont ellenkező a két tábor véleménye: a republikánusok jóval nagyobb mértékben tartják ezeket az Egyesült Államok feszítő problémáinak.

Az amerikaiak fegyverimádata – az első telepesek létfenntartó vadászszenvedélyének és az akkori bizonytalan biztonságnak, az állami erőszakszervezetek hiányának mára már önmagát túlélő hagyománya, amelyet még a fegyvertartást korlátozni igyekvő demokrata elnökök sem próbálnak a politikai ellehetetlenülés veszélye miatt megváltoztatni - , nos, ez meglepő számadatokat produkál, különösen európai szemmel nézve. Az átlagamerikai 46 százaléka olyan háztartásban él, amelyben fegyvert tartanak, és 33 százalék maga is rendelkezik lőfegyverrel.

A különbségek viszont párt-és lakóhely alapon jelentősek. A republikánus szavazók 66 százaléka, míg a demokratáknak csak 31 százaléka birtokol lőfegyvert, és a tartás szigorításához is máshogyan állnak hozzá: míg a republikánusok 27 százaléka, addig a demokraták 86 százaléka támogatja.

Ami alakóhely szerinti különbségeket illeti, a városokban élők 26 százalékának, míg a „vidéken” (rural areas) és a Délen és Közép-Nyugaton élők 41 százaléka tulajdonos fegyverbarát.

Az amerikaiak többsége (55 százaléka) ugyan támogatja a halálbüntetés megtartását az elítélt gyilkossok esetében, azonban ez az arány messze van az 1994-ben mért 80 százaléktól, de felülmúlja a rekordalacsony 1966-os 42 százalékot.

Amikor a Gallup 1936-ban először mérte az amerikai felnőtt lakoság viszonyát az elítélt gyilkosok megbüntetéséhez, 59 százalék támogatta az akkor „egyeduralkodó” villamosszék használatát. Ugyan a Legfelső Bíróság 1972 júniusában alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést, a közvélemény többsége változatlanul helyeselte a legszigorúbb verdiktet. Miután 1976-ban újra alkotmányosnak nyilvánították ezt a büntetési formát, a közvélemény támogatása nőtt, és ezután érte el az említett 80 százalékos csúcsértéket. Ezután egészen 2017-ig legalább 60 százalék körül ingadozott, majd azóta stabilan 55 százalék.

Nézzünk véleményeket Amerikáról.

Az év végének közeledtével Biden elnök régóta esedékes, tervezett, de a napi történésektől félre rakott, a jövő szempontjából mégis fontos külpolitikai ügyben tett fontos lépést.  Csúcstalálkozóra hívta az afrikai kontinens államfőit, azt akarván bizonyítani az Egyesült Államoknak és a a meghívottaknak, hogy a világ elsőszámú hatalma változatlan érdeklődéssel tekint a fekete kontinensre, a jövő nagy ígéretére. A kínai nagy volumenű Infrastrukturális és beruházási tevékenységet - Biden úgy tartja – Amerika képes és akarja ellensúlyozni, mi több, felülmúlni. Meg kívánta győzni partnereit arról is, hogy a Kínai Népköztársaság egyre határozottabb gazdasági és politikai behatolásának, befolyása növekedésének negatív hatásai felülmúlják az előnyöket Afrikában.

A Gallup felmérése azt mutatja, hogy az Egyesült Államok politikájának, vezető szerepének elfogadottsága az elmúlt tizenvalahány évben csökkent ugyan a kontinensen, de valamelyest emelkedőben van és - majd évtizedes csökkenés után - egyelőre párhuzamosan emelkedik a kínaiakéval, valamelyest felülmúlja azt.

A majd nyolcvan éves egykoron volt katonai semlegességét nem is olyan régen még féltőn vigyázó, de egyértelmű nyugati értékelkötelezettségű Finnország kül-és biztonságpolitikájában a tavaly februári orosz agresszió tökéletes hátraarcot eredményezett. A majd kétszázötven éve a terjeszkedő orosz medve árnyékában, bekebelezve-fenyegetve-megtámadva küszködő, az orosz külpolitikai érdekeket szuverenitásuk rovására is kényszerűen túlságosan figyelembe vevő finnek végre a sarkukra álltak. Mivel biztonságukat veszélyben érezték, felvételért jelentkeztek a NATO-ba, természetes szövetségesi közösségükbe. A közvélemény hangulata még egyértelműbben és emelkedően Nyugat – EU és Amerika – barátivá vált, amit a nyugati vezetésekhez való viszonya is mutat, összevetve az Oroszország (és az egyre agresszívebb gazdasági behatolást erőltető) Kína tevékenységének megítélésével. A bemutatott grafikon is bizonyítja, hogy a finnek egyértelműen támogatják a leválást (decoupling) a politikai-katonai (orosz) és gazdasági-technológiai (kínai) kiszolgáltatottság fenyegető helyzetéről.

Novemberben félidős kongresszusi választásokat tartottak az Egyesült Államokban. A Gallup ilyenkor rendszeresen megkérdezi a polgárokat a választási hajlandóságukról, mennyiben elkötelezettek abban, hogy gyakorolják állampolgári jogaikat. legutóbb úgy találták, hogy a választási hajlandóság (enthusiasm to vote) ugyan nem érte el a 2018-as szintet, de erős maradt, ami 1994-óta megfigyelhető trend. Egyébként érdekes módon, a demokraták esetében az arány nagyobb, mint a republikánusoknál, amit az alábbit követő diagram bizonyos mértékig magyarázhat.

A választási folyamatok iránt tanúsított közbizalom kérdése újabban nagyon az előtérbe került az Egyesült Államokban, nem utolsó sorban Donald Trump-nak  – egyébként tényekkel nem alátámasztható – a legutóbbi elnökválasztási eredményeket nem elfogadó, csalást kiálltó , és a republikánus közvélemény nagy része által igaznak tartott állításai következtében. A kérdésben nagyon éles a pártpolitikai megosztottság. Miközben a demokrata szavazók 85 százaléka bízik a választási folyamat integritásában, a republikánusok között ez az arány csak 40 százalék. Ebben az esetben a megosztottság az érdekes: 2008-ban ugyan az általános bizalom a választási eredmények pontosságában példának okáért alacsonyabb volt a mostaninál, a pártok szavazói között nem volt nagy különbség az arányban. 2020-ban, amikor az akkori elnök már előre jelezte bizalmatlanságát a levélszavazatok legalitásával kapcsolatban, a republikánus szavazók bizalomindexe rögvest drasztikusan leesett (44 százalékra). Mindenesetre a legutóbb mért eredmények45 százalékpontos különbsége a mindenkori legmagasabb mérés. A megelőző csúcs 32 százalékpont volt.

Donald Trump indokolatlan bizalmatlanságát a levélszavazatok és a korai szavazások Amerikában népszerű megoldásai iránt egyébként egyértelműen az táplálta, hogy a felmérések szerint a demokrata korai és levélszavazók száma messze felülmúlta a republikánusokét. Ahogy ezt az alábbi diagram is mutatja.

Kikben bíznak az amerikai polgárok?

A Gallup egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy esetenként mérje, hogy az amerikaiak melyik hivatással azonosítják a becsületesség és az etikusság tulajdonságait. Bár a covid-járvány alatt az ápolónői hivatás megbecsültsége csökkent, még mindig az első helyen van a vizsgált tizennyolc foglalkozás között…

Akikben leginkább

Akikben a legkevésbé

Legkevésbé értékelik az amerikaiak a becsületesség és az etikusság szempontjából a televíziókban hirdető égek alkalmazottait, az általuk hirdetett és népszerűsített eszközök megbízhatósága és minősége miatt. Egyszerűen nem hisznek nekik. Nem lehetnek büszkék a Kongresszus tagjai, a vállalatvezetők és az újságírók sem, akik szintén a lista legalján vannak.

Dérer Miklós